Azt gondoljuk, hogy rekordot vontatásból vagy csőrlésből érdemes próbálni valahol a homokhátságon, mert ott indul leghamarabb, és a legerősebb az idő is. Mikor kialakult a hőkupola, és vitorlával minden nap óriásit lehetett tolni, próbálkoztam is valahol vontatást vagy csőrlést eszközölni, de nem akart összejönni. Néztem a meteot, jellegtelen nyomásmező, keleties semmivel. Szombaton végig repültem vitorlával az Érsekújvár-Göncz konvergencián odavissza, leteszteltem, hogy valóban ott van, és a skysight nagyon szépen adta (ahogy ebben a helyzetben minden mást is pontosan adott). Egyébként a 90-es évek óta tudjuk, hogy a kóspallag-Szendehely-Püspökhatvan-Palotás útvonalon anticiklonban jobban-erősebben de mindig megvan ez a konvergencia-vonal. A Mátra és a bükk déli Kisgyőrig meg mindig (90-95%) jó, a Felsőtárkány-Mkövesd-Kál terület különösen erős szokott lenni (de nem összekeverendő a Jászsági konvergenciával ami a Tátrát megkerülő északi szél összeárámlásakor dolgozik). 2003-ban hasonló szinoptikus helyzetben repültük a Sárhegy hurkot Endrével, illetve gyenge nyugatiban nagyon hasonló a pálya mondjuk a maklári reptérről vagy Nagy-Egedről. Itt a 27.-i (előző napi) konvergencia-térkép.

Hát erről ilyen léptékben fogalmunk sem volt 2003-ban, de a tapasztalat és a felhőút mutatta anno a pályát. Azért érdemes a keletiesben a pesti végéról nyugatiasban az egri végéről kezdeni a mókát, mert este a lecsengésben sokkal többet számít az 5-10km szél hogy segít vagy szembefúj mint az erősben. Mi kell még? Hát hogy korán fent tudj maradni, ki tudj tekerni. Ez nyilván egy jó placcról csőrölve menni fog, vagy a fullextrás vontatás szintén adja. Sajna Szabi nem ért rá felvontatni engem Rátságon, így maradt a hegy. Nem sokan ismerik Báránybércet, és valóban nem egy különlegesen jó starthely. De azt sem tudják róla, hogy nulla szélben (illetve gyenge keleti szektoros akármiben) kb. 12-f1 (UTC+2)-ig produkálja a 3-5m/s startszelet. Mivel K-i oldal, korán indul, 400m szintdifi, és egy nagyon komoly düzni mellett van, beindul az adiabatikus szél. A konvergencia-zóna pedig 2-4km-re D-re húzódik tőle, azaz azon kevés starthelyek egyike, ahol sikerülhet korán felkerülnöd, és sikerülhet korán átcsusszanni királyrétre vagy Nógrádra, és ott elkapni a konvergenciát. Tehát itt elég sok minden adott a rekordrepüléshez, ha meg tudod engedni magadnak azt a luxust, hogy egy rekordnapot esetleg alulról nézzél, vagy visszamész délben egy sima nagy repülésre. Mivel 2 éve halogatom az elöl lévő fák visszavágását, a start csak szélben realisztikus még nekem is. Ráadásul elől totál be volt indulva az erdőhatár, így a hegyről mint a hígfos mosódtam lefele. Már eléggé feladtam, utolsó sansz volt az erdőszél, de az viszont szépen adta, első kör után lehetett tudni, hogy itt kitekerés lesz, hamar kisimultak a ráncok a fejemen. Átcsusszantam a vasútállomáshoz, mert a nagy kapkodásban nem tudtunk pontot adni a leszállónak, a Nógrád v.á. listából kiszedett pont volt, ahogy Eger reptér is. Rádiuszt meg semmi mást sem állítottunk, mert elég nagy volt a késésünk. 10-kor a faluban még a birkát kerestük, és 11:03-kor sikerült csak elindulni otthonról. Sorompókulcs sem volt, de szerencsére valaki nyitva-felejtette. Illetve hogy Jancsikám feljött velem, beírta a feladatot, elküldte az emailt, segített nyitni, hogy dél körül már ugorjak lefelé. Az sem egyszerű egy vasárnapi rekord esetében, hogy otthon reggelizz a családdal, és mikor este a vendégek jönnek, már otthon legyél. Hát ez utóbbi nem is sikerült, de legalább Gábor mikor hazavitt, a megterített asztalról minden maradékot magamba tömhettem. Szóval valahogy úgy kell ezt csinálni, hogy ha jön a napja, megeteted a kecskét, felmész a hegyre, leugrasz, megrepülöd, hazamész. Persze nem árt ha előtte gyakorolgatod a pályát bő 30évig.
Szóval keresztülmentem a starthelytől 4km-re lévő indulóponton, felültem a konvergenciára, ami a Mátráig olyan brutálisan erős volt, hogy 2x álltam meg tekerni, mínusz 250-en kiveszegettem, és még így is állandóan be akart szívni a légtérbe. Sokat mentem tartósan 100kmh felett, ami az átlagsebességemnek elég jót tett. Olyat mentem a Mátráig, mint még soha ebben az országban. Jó volt a reprádió és a dkeszi koordináció, illetve hogy 31-es pálya volt, és a 112-es légteret is megkaptuk 1981-ig. Az jobb mint az 1676, nem? Pont 305m-el… Aztán a Mátrában „csak” egy átlagos jóidő volt, de érdekes módon nem a D-i oldalon a lábakról, hanem a főgerincről jött el az anyag. Eger előtt rendkívüli nagy kék lyuk, de a reptérnél a fp-n alacsonyan és tanácstalanul voltam, amíg be nem akadt egy váratlan emelés. Kell ilyen is, nem? Okulva az odaútból, visszafele jobban csináltam, északabbra a nagyobb felhők alá mentem. Kékesig szintén átlagos jóidő volt 2,5-3m-ekkel, de utána megint beértem az igazán jóba. A cserhátban az É-i pálya azt jelenti, hogy Nyikom-Pásztó-szanda-Rétság-Nagyoroszi. Sajnos Nagyorosziban vége is szokott lenni a jónak, de én Rétságon már beérőben voltam, 204km befejezett, előre kiírt hurok 23évvel a korábbi rekordunk után megdőlt, pipa. De mi van még ebben? Vissza kellett menni Berkenyére egy emelésért, majd elindultam a Börzsöny délin. Gyerekkori álmom, hogy befejezek egy ordas feladatot a BáBé előtt, majd este még elrepkedek a D-i oldal tanuhegyein. Hát most ez is megvolt. Tudtam hogy az utolsó emelés valahol a nyugati hegylábról jön el, vitorlával számtalanszor jövünk erre haza a szlovákoktól. Kemencétől-Zuvárig bárhol lehet ez a pont, most Nagybörzsönytől D-re volt a kumó. Sajna már az előző emelés is 1600-on bedöglött, így innen -67m-el adta a hazaérést a műszer. És hát nem a síkság felett…konkrétan az első leszálló Nógrád innen nézve. De rossz levegő volt, hamar ki kellett fordulnom Kóspallagra, és konstatálni a vendégekről való lemaradást, és a konfrontációt Borival. Jó leszállás, csönd van végre. Este 7 van, nem ettem-ittam 11óta, de nem is érdekel, szedem szét a bringát, cipelem be a faluba, mielőbb otthon legyek. 9-kor a már említett terített asztalnál szedem a maradékokat, fülig ér a szám, és még vagy 3 napig.