Barát Ádám beszámolója:.
Július 30-án rám írt Boldi, hogy másnap menjünk Kalocsára repülni. Elkezdtünk meteot nézegetni, látszott hogy zártas idő lesz, de a modellek eltérőek voltak azt illetően, hogy mi lenne a jó kurzus. Boldi csinált képernyőképeket az aznapi előrejelzésről és megbeszéltük hogy nézzük a napi repüléseket és este összevetjük az előrejelzésekkel. Erő Zsolti nagyon szép hurkot repült Kalocsáról keleti irányban és Szabó Joe is megrepült két szárat egy szép háromszögből a Dunától keletre. Ezeket és az előrejelzést összevetve már este ki is alakult ez a Kalocsa-Kiskunhalas-Baja kurzus. Korán reggel indultunk Boldival, hogy a várható sor elejére álljunk a csörléshez. Joe és Zsolti lent aludtak Kalocsán, felvettük őket a szállásukon és négyen elsőként értünk a reptérre (Atát leszámítva aki ott aludt lakókocsiban). Az este kitalált kurzus maradt, a fordulópontokon csiszoltunk kicsit, belőttük ezt a 140 km-t. Zsolti felvetette hogy ha már ekkora feladat van betervezve akkor deklaráljuk, merthogy ezzel megdöntenénk Rácz Balázs 2018-as rekordját (132 km). Négyünk neve lett leadva (Boldi, Joe, Zsolti és én). Ata startolt elsőnek 10:43 órakor és talált is valami gyengét. Utána én (Pitykéék kiválóan húztak mint mindig), majd Boldi, majd Zsolti. A korai startnak megfelelően, nagyon türelmes kitekerés kellett. Tekerésztem a gyengéket jobbra balra (többnyire Atával), egy idő után becsatlakoztam Boldi termikjébe, Zsolti a déli oldalon tekert alacsonyan. Mondtam rádión Boldinak hogy menjünk át Zsoltihoz, így is lett és teljesen együtt emelkedtünk ki és indultunk el. Boldival volt rádió kapcsolat, Zsoltival sajnos nem. Az első siklástól kezdve szuper összhang volt hármunk között, fésübe rendeződve siklottunk, ha valaki jobb vonalon ment vagy talált valamit egyből ott voltunk mind és kerestük a termikek magját. Ata is ott volt még az első szár elején körülöttünk, de utána sajnos valamiért külön utakat választott. Az első szár közepén egy tekerés után én valahogy jobb kurzuson indultam tovább mint Boldi és Zsolti és egyszer csak lett jó 7-800 méter magassági előnyöm hozzájuk képest. Eszembe se jutott hogy egyedül előre menjek, végig figyeltem őket, és úgy helyezkedtem, hogy amint megtalálják a tutit, hozzám tekerjenek föl vele. Elmondásuk szerint nagyon turbulens termikek voltak lent ezen a szakaszon (sok porördög), így jól jártam ezzel a helyzeti előnnyel. Magasan is érdekesen mozgott az ernyő időnként. Nem sokkal az első fordulópont előtt értünk össze, ez a szár az oldal-hátszélnek köszönhetően gyorsan abszolválva lett. Magasan fordultunk és indultunk nyugatra, Baja felé. Itt érezhetően lassult a tempó a szél miatt, próbáltunk magasan maradni. Boldi itt kicsit előre ment és alacsonyról elkezdett katapultálni. Zsoltival full gázon mentünk rá, huzamosabb ideig öt méternél nagyobb süllyedésben és a nagy helyzeti előny ellenére Boldi alá értem be, de egy vaj sima öt métert festett meg, ez volt a nap termike. Hamar kétezren voltunk és mentünk tovább. Jánoshalma fölött én kerültem legalulra, nagy keresgélés kezdődött de végül meglett, Boldi be is csatlakozott. Zsolti kicsit itt előre ment, majd ő festett nekünk egy jó termiket. Minden olajozottan ment érdemi rádiózás nélkül. A második forduló Bajánál volt, az idő már elgyengült, délies szél volt így minden bubiban elfelé sodródtunk a ponttól. Ilyenkor jól jönnek a jó teljesítményű szárnyak, kiszúrtunk a pontra és indultunk Kalocsa felé gyenge hátszélben, de majdnem halott időben. Zsoltival előre mentünk de süllyedtünk mint a balta, Boldi keletebbre hátrébb talált valamit igy jobb híján oldal-hátra arc és gyorsító. Meg is lett, tekertünk, mentünk. Innentől kezdve siklás optimalizálás és trigger pont vadászat indult. Település, porördög, traktor. Már szem előtt volt a cél, amikor Miske település felé siklottunk, a kutya ugatás, gyerek zsivaj kellemetlenül hangosodott. Volt itt minden: település, focipálya, temető de bő 200 méter AGL-en föléjük érve nem jött a várt termik, csak 0.5-ös buborékok pöfögtek. Nagyon izgalmas pillanatok voltak, részben mert már szinte célegyenesben voltunk a rekordhoz, másrészt viszont a FAI háromszög bezárási határa is pont itt volt (a Griff klub MKK elsőség miatt nagyon fontos volt hogy ha nem is rekord de zárjuk be), ha Miske nem ad semmit akkor a háromszög sem lett volna bezárva. A szitkozódás és elmélyült koncentráció váltakozásával méterről méterre gyűjtöttük a magasságot. Itt hármunk közül én voltam a legalacsonyabban, így duplán stresszes volt. Csak a levegőre tudtam figyelni, a buborék emelések miatt ki kellett zárnom, hogy Boldi és Zsolti felettem mit hogy tekernek. Kis buffert gyűjtve már elkezdtünk tágításokkal keresgélni, így egyre hatékonyabban emelkedtünk. Végre behoztam a magasságbeli lemaradásomat és együtt indultunk tovább. Háromszög pipa (ekkor 130 km körül volt bezárt FAI), már csak a cél cilinder kell (400 méteres sugarú kör a kifutópálya közepén). Mégy egy termik és visszaérünk. És megjött a termik, 0.5-0.7 méter de megvolt. Zsoltival tekertük kb együtt, Boldi kicsit lejjebb. Boldi úgy érezte nincs meg neki így elindult Kalocsa felé, mi Zsoltival bebiztosítottuk a visszaérést. Nagyon jó érzés volt nézni ahogy a “glide to goal” csökken, hetes körül indultam a végsiklásra (Zsolti kicsit feljebb és odébb). Szuper érzés volt, de közben izgultam kicsit hogy Boldi is találja meg az utolsó liftet, egy idő után észrevettem hogy megvan neki, Kalocsa határában tekert. Pont becsippantva, jött még egy termik a reptér északi oldalán amivel Zsolti eltekert, de nekem már nem volt motivációm hozzá, élveztem hogy ott vagyok a kocsi fölött, rekord zsebben, Griff csapat első hely bebiztosítva az MKK-ban, vártam Boldit hogy beérjen. Pár perc múlva meg is jött, cèrlfotók, majd boldog leszállás. Óriási élmény volt, nagyon jó példa ez a repülés arra, hogy közepes időjárási körülmények között is szuper hatékony lehet egy pár fős boly ha a terv, a szándék, az alázat és a techinka is megvan. Pár nappal később jött a hideg zuhany, hogy Boldi a második fordulópont mellett kb 30 méterrel fordult így a rekord neki nem lett meg. A reggeli feladat véglegesítésnél történt a malőr, neki egy korábbi verzió volt a műszerében aminél a második pont pár méterrel odébb volt. Nagy üröm az örömben, de az érdem és az élmény közös, megbeszéltük hogy igyekszünk gyorsan megdönteni ezt a rekordot ezzel kiküszöbölve a csorbát 
